Bushmaster. Ez a név vélhetően örökre beleégett az amerikai társadalom (és a világ) kollektív emlékezetébe. Ennek a fegyvernek a 223-as prototípusával hajtotta végre ugyanis december 14-én a newtowni Sandy Hook általános iskolában a világ egyik legkegyetlenebb tömegmészárlását a húszéves Adam Lanza, mely során 26 személy, köztük húsz hat és hét év közötti kisgyerek veszítette életét, majd az elkövető magával is végzett. Ugyanez a típusú lőfegyver okozta december 24-én reggel két önkéntes tűzoltónak is a halálát, a tettes a 62 éves Charles Spengler a rendőrök megérkezése előtt a helyszínen öngyilkos lett. Egy 1968-ban hozott, és a mai napig érvényvben lévő törvény értelmében az illető büntetett előéletűként nem is birtokolhatott volna lőfegyvert, - Spengler u.i. korábban 17 évet ült, amiért a nagymamáját egy kalapáccsal agyonverte -, de a slendrián szabályozások mégis lehetővé teszik, hogy valaki ilyen esetben is fegyverhez jusson, révén, hogy egy 1986-ban a Raegen kormány idején hozott a fegyvervásrálókat és a fegyver tulajdonosokat védő törvény megtiltotta a Bureau Of Alcohol, Tobacco and Firearms (BTF, az alkohol- a dohányáru- és a fegyverforgalmazással és a fegyvereladások ellenőrzésével foglalkozó szövetségi hivatal) számára, hogy a fegyverárusok áruforgalmát egynél többször leellenőrizze.
A gyilkos fegyver nevének jelentése Bozótmester, besorolása szerint assault weapon, azaz támadó fegyver, ami már önmagában sugallja, hogy katonai, nem pedig polgári használatra tervezték. Egy a terméket népszerűsítő 2010-es katalógus dzsungelben járőröző katonákat ábrázol, alatta azzal a felirattal: „Ellenséges csapatok a közelben. Üdvözöld őket. Egyedül is képes vagy a túlerőre.” A fegyvert (amelyet az említett 2010-es katalógus ultimate military combat weapons system-ként definiál ) bármelyik amerikai állampolgár beszerezheti a legtöbb Walmart üzletből 2500 $ ellenértékért cserébe, noha jóllehet házi használatát az ég világon semmi sem igazolja, legyen szó sportlövészetről, hobbi vadászgatásról, vagy önvédelemről. Az ilyen fegyverek valójában egy dologra valók, ahogy azt a Washington Post egyik esszéírója, a vietnámi háború során életveszélyes sérüléseket szerző, majd tapasztalatiról könyvet író Philip Caputo találóan megfogalmazta, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több embert lehessen velük kiirtani. Hasonló véleményen van Christiane Amanpour a CNN egykori haditudósítója, aki a vezető amerikai hírcsatornán egy politikai talkshowt vezet jelenleg, és Piers Morgan beszélgetős műsorában meghívott vendégként arról nyilatkozott, hogy tömegével lehet találkozni efféle fegyverekkel a közel-keleti harctereken.
A fegyverlobbi mégis görcsösen tiltakozik azóta, hogy Obama elnök december 19-én a Fehér Házban bejelentette, teljes mellszélességgel támogatja Dianne Feinstein kaliforniai szenátor asszony azon javaslatát, mely betiltaná a katonai típusú lőfegyvereket az országban. Ez derül ki legalább is a vezető fegyver lobbicsoport az NRA (National Riffle Association – Nemzeti Lőfegyver Egyesület) december 21-én tartott sajtótájékoztatójából, mely a Willard Hotel ablaktalan konferenciatermében zajlott, ahol is a szervezet ügyvezető alelnöke Wayne Lapierre mintegy 150 újságíró jelenlétében mindenekelőtt arról értekezett, hogy ha a Sandy Hook általános iskolában elegendő mennyiségű és megfelelően kiképzett fegyveres őr állt volna rendelkezésre, azzal 26 életet lehetett volna megmenteni. Az NRA szerint tehát az efféle tömegmészárlások megakadályozására a helyes és adekvát válasz, nem a kevesebb, hanem a több fegyver, valamint az iskolák fegyveres kaszárnyákká való átalakítása. Lapierre és az NRA szerint ugyanis az egyetlen dolog ami képes megfékezni a fegyverrel grasszáló rossz fiúkat, és ámokfutókat, az nem más, mint egy fegyveres jófiú. „Vagy inkább hívnátok a 911-et, hogy hozzanak ők egy jó fiút fegyverrel legalább egy mérföld távolságról?” – kérdezett vissza gúnyosan.
Az alelnök a konferencián bejelentette, hogy a szervezet egy munkabizottságot készül felállítani melynek célja a Nemzeti Iskolavédelmi Program kidolgozása, aminek keretében az egyes iskolákkal kooperálva történne meg azok védelmi rendszerének kialakítása. Az iskolaőrségekbe az elképzelésük szerint hivatásos rendőrök mellett nyugállományúakat, és civil önkénteseket is alkalmaznának. A Bizottság élére az NRA Asa Hutchinsont Arkansas egykori republikánus képviselőjét nevezi ki, aki a George W. Bush kormány idején a nemzetvédelmi és a kábítószer ellenes programok kidolgozásában játszott meghatározó szerepet.
Az esemény során szégyenletes módon az erőszak terjedésével kapcsolatban a félautomata fegyverek könnyű hozzáférhetőségén kívül minden más felelősség faktor szóba került, beleértve a videójátékokat, a tömegfilmeket, a mentális betegek nem megfelelő nyilvántartását, és a lazuló fegyelmet a családokban, illetve az iskolákban. Ezek után LaPierre agresszív kirohanásokat intézett a média felé, amiért az szerinte indokolatlanul demonizálja a fegyver gyártókat és a lobbicsoportokat: „Már látom magam előtt a sokkoló szalagcímeket, amik majd holnap elhagyják a sajtót.<<Még több fegyvert akarnak, ez az NRA válasza mindenre. >> Önök nyilván azt gondolják, hogy a fegyverek gonoszak, és ezért aztán semmi keresnivalójuk sincs a társadalomban, különösen nem az iskolákban.” Az erőszakos játékok készítőit pedig korrupt , züllött, megvesztegethető árnyékgyárnak nevezte, melyek eladják, és elvetik az erőszak magvait a társadalomban. Mondanivalójának illusztrálására bemutatott egy videót egy online rajzfilm játékról Kindergarten Killer (Óvoda gyilkos).A rendezvény kisebb botrányba fulladt, lévén, hogy a helyszínen néhány fegyverellenes tiltakozó is megjelent, egyikük "Az NRA megöli a gyermekeinket" feliratú transzparenssel, és miután többször is bekiabálással zavarták meg a rendezvényt, a biztonsági emberek erővel kivezették őket.
Az NRA javaslata az iskolák fegyveres őrséggel való ellátására vonatkozóan valójában nem új. Számos településen, ill. településrészen megvalósítottak már hasonlót szerte az államokban, (úgy mint Albuquerque, Baltimore, Dallas, Houston, Los Angeles, Miami and St. Louis), akár úgy, hogy a helyi rendőrség biztosítja az iskolában a védelmet, akár úgy, hogy maga az érintett iskola alkalmazza őket a saját személyzetén belül. Ezek egy része már a clintoni időkben is létezett, a Virginiai Tech kampuszőrségének a 2007-es tömeglövöldözés utáni megerősítését pedig LaPierre is szóba hozta az előadása során.
Az NRA cinikus magatartása számos a fegyverkorlátozás mellett kampányoló politikust, közéleti személyiséget, és véleményformáló értelmiségit felháborított. Michael Bloomberg New York polgármestere Lapierre javaslatát egy paranoiás és disztópikus vízióként aposztrofálta, aminek eredménye egy még erőszakosabb Amerikát eredményezne, ahol mindenki tetőtől-talpig fel volna fegyverezve, miközben senki nem érezné magát a másiktól biztonságban. Randi Weingarten a Tanárok Szövetségének elnöke szerint az NRA javaslat felelőtlen és veszélyes, az iskolának ugyanis nem fegyveres erődítménynek kell lenni, hanem védett területnek. Suzy DeYoung a Sandy Hook általános iskola szülői trénere szerint sok szülő a városban és szerte az egész országban ellenzi azt, hogy fegyveres őrséget állítsanak fel az iskolákban, mert az még közelebb hozná az erőszakot a gyermekekhez.
Az NRA az Államok legbefolyásosabb lobbicsoportjaként van számontartva, mely több mint 140 éves múltra tekint vissza, és mintegy 4 millió tagot vallhat magáénak, köztük számos képviselőt és szenátort, mindkét pártból. A tagság túlnyomó többsége hobbivadászokból ill. sportlövőkből, valamint a fegyveres önvédelem pártfogóiból tevődik össze, de bírálói szerint a csoport vezetősége már jó ideje kizárólag a fegyvergyártók érdekeit képviseli, ami szemben áll a tagság többségi álláspontjával, akik támogatják a katonai fegyverek kereskedelmi forgalomból való kivonását.
Az NRA ennek ellenkezőjét állítja, szerintük elképzelésük összhangban áll a tagság és a civil lakosság akaratával, ezen állításukat arra alapozzák, hogy az állásfoglalásuk nyilvánosságra kerülését követő egy órában kb. 500 telefonhívás érkezett a szervezet központi irodájába. Bárhogy is legyen, a cég igen határozottan szokott síkra száll a szabad fegyverhasználat mellett, és semmiféle korlátozást nem hajlandó elfogadni ezügyben. Annak megfelelően, hogy az egyes honatyák állami és szövetségi szinten miképp szavaznak fegyvertartási kérdésekben, A-F-ig terjedő osztályzatokat adnak, ami befolyásolhatja a választások eredményét az egyes választókörzetekben. Ha kell lejárató kampányt is indítanak a szófogadatlanokkal szemben, ahogy tették azt Debra Maggarttal is, Tenesse állam republikánus képviselőnőjével, aki akkor még fegyverpárti hírében állt. 2008-ban azonban egy csekély korlátozást vezetett volna be az államban, amire válaszul az NRA 150 ezer dollárt költött arra, hogy a hölgy már az előválasztásokon megbukjon, ami meg is történt .Az ex-képviselőasszony személyes történetéről Christiane Amanpoor politikai talk-showján is beszámolt a CNN-nél. Michael Bloomberg szerint azonban hiba volna az NRA politikai ill. gazdasági befolyását túlértékelni, és ugyanezen az állásponton van Robert J. Spitzer is, a New York állambeli Cortland egyetem Politikai Tudományi Tanszékének professzora, aki szerint a szervezet adományai eltörpülnek a kampányfinanszírozások teljes összegéhez képest, melyek mindkét oldalon megközelítőleg 1 milliárd dollárra rúgtak a legutóbbi választáson.
Obamának és a demokratáknak persze ettől még véres politikai szóváltásokra kell felkészülnie, ha keresztül akarják vinni elképzelésüket a republikánus dominanciájú kongresszuson, akik túlnyomó többségben inkább fegyverpártiak, és eddig zömmel LaPierre álláspontjával összhangban lévő véleményeket fogalmaztak meg. Kivételek persze köztük is akadnak, és biztató jel, hogy egyikük éppen Chris Christy New Jersey kormányzója, aki a republikánusok mérsékelt szárnyának egyik legnagyobb támogatottsággal rendelkező elnökjelölt várományosa, és hosszú évek óta a fegyverkorlátozás pártján áll, az államban pedig az ország egyik legszigorúbb fegyvertartási törvénye van érvényben. A szigorítás ellenzői képmutató módon a Második Alkotmánykiegészítés azon vitatott passzusára hivatkoznak, mely szerintük minden állampolgárnak lehetővé teszi önvédelmi célokból a szabad fegyverhasználatot, valamint a 14.-re, mely engedélyezi az egyes államok törvényhozása számára, hogy kibújjanak azon szövetségi hatáskörű törvények alól, melyek korlátozzák az állampolgárok alapvető szabadságjogait, amelybe a fegyveres önvédelem is beletartozik. Ezt az alapjogot azonban többnyire a demokraták sem akarják elvitatni, az általuk előterjeszteni kívánt javaslat várhatóan nem fog tartalmazni egyebet, mint a katonai típusú, ill. támadó fegyverek civil használatának betiltását, mint amilyen a szóban forgó Bushmaster is.
A Fehér Ház már 1994-ben egy ízben sikeresen betiltotta a támadó fegyverek használatát, ez a törvény azonban 2004-ben elévült, és az akkor regnáló Bush kormány nem hosszabbította meg. Az első Obama kormány regnálása alatt több mint 10 tömegmészárlás történt Amerikában, és szinte minden alkalommal felmerült a fegyvertartási szabályok szigorítása, ez már az elnök 2008-as kampányprogramjában is szerepelt, törvény azonban ennek ellenére sem született, amiért a demokraták a gazdasági válságot és a nyomában fellépő problémákat teszik felelőssé. Az utóbbi években inkább – állami és szövetségi szinten egyaránt - a további liberalizálás irányában történtek erőfeszítések. 2008-ban, és 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntések a Második Alkotmány kiegészítésre hivatkozva jelentősen leszűkítették a szövetségi kormánynak a fegyverek birtoklásának ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, számos államban pedig különféle a fegyverhasználatot könnyítő törvényeket hoztak a honatyák, néhányban éppen a lövöldözést megelőző napon (Ohio, Michigan), melyek lehetővé tették az eddig hagyományosan tiltott zónáknak számító intézményekben (iskola, rendelőintézetek, templomok) a rejtett fegyverhasználatot. Második hivatali ciklusában azonban vélhetően nagyobb politikai bátorságra számíthatunk Obamától, és ez esetben mintha a társadalmi nyomás is valamelyest nagyobb volna. A CNN és az ORC International (Opinion Research Corporation) közvélemény kutató intézet által december 19.-én nyilvánosságra hozott kutatás adatai szerint a megkérdezettek 87%-a gondolja úgy, hogy valamilyen mérétékben szigorítani kell a jelenlegi fegyvertartási törvényeken, és mindössze 13% van azon a véleményen, hogy nincs szükség semmifajta korlátozásra. A fegyverszabályozás szigorítása mellett érvelnek a legnagyobb tömegbefolyással bíró hírszolgáltatók, és médiumok is, úgymint a Washington Post,a New York Times, az NBC és a CNN. Az utóbbinak egyik műsorvezetője az egyébként britanniai származású Piers Morgan saját tévéshowjában (PiersMorgan Tonight) valóságos kereszteshadjáratot folytat a fegyverhasználat szigorításának érdekében. A műsor december 21.-i adásában szó szerint lehülyézte, majd a beszélgetés végén veszélyes embernek, és az ország szégyenének nevezte egyik vendégét, Larry Prattet, a második legerősebb fegyverlobbi csoport a Gun Owners of America (GOA) elnökét, aki azzal érvelt, hogy könnyebben elkerülhetők lennének az efféle tragédiák, ha a tanárok is fel lennének fegyverezve. A GOA egyébiránt az NRA radikálisaiból jött létre 1977-ben, a fegyvervitákban mai napig megalkuvással vádolja az utóbbit, és nem idegen tőlük a konspirációs teóriák fabrikálása sem. A denveri mészárlást követően Pratt egy ízben azt találta mondani, hogy véleménye szerint nem kizárt, hogy a vérengzést az Obama kormány rendezte meg, annak érdekében, hogy tárgyalást lehessen kezdeményezni a fegyverkorlátozásról. Hasonló kijelentésekre ragadtatta el magát egyébként Dave Mustain is, a Megadeth frontembere, a zenekar szingapúri koncertje során, ő azonban még Prattnél is messzebb ment, hiszen vele ellentétben ő már konkrét vádat fogalmazott meg. A méltán világhírű metálzenész az utóbbi időben ultrakonzervatív nézeteket vall, és manapság valóságos sportot űz abból, hogy otromba kiszólásokkal provokálja a közvéleményt, hol Obama elnökről, hol a melegekről, hol a fejlődő országbeliekről mond valami vállalhatatlanul gyalázatosat.
Visszatérve azonban Morganhez, a szabad fegyverviselés híveinél a Pratt interjú kapcsán szakadt el végleg a cérna, és két nappal a durva veszekedéssé fajuló nyilvános vita után, a Fehér Ház hivatalos oldalán megjelent egy petíció, hogy utasítsák ki a műsorvezetőt az Egyesült Államokból. A kezdeményező egy texasi újságíró volt, a petícióra pedig néhány nap alatt összegyűlt 12.500 aláírás, jelezve, hogy a fegyverlobbi elszánt hívei sem alszanak. Ennek egyébként egy hónap alatt nagyjából a kétszeresére van szükség ahhoz, hogy a Fehér Háznak kötelező legyen valamilyen módon reagálnia rá. Texas egyébiránt mint jellegzetesen déli kultúrával bíró állam élen jár a szabad fegyverhasználat propagálásában, itt még a demokraták is zömmel fegyverpártiak. Gene Greene az állam demokrata párti képviselője lelkesen üdvözölte az NRA december 21.-i bejelentését, valamint azt is, hogy a szervezet képviselői napirendre tűzik a vasárnap délelőtti tv-s talkshowkon való részvételt, ahol minden bizonnyal a Nemzeti Iskola Védelmi Program ügyes-bajos dolgait fogják megvitatni, és nyilván buzgón agitálnak majd a második alkotmánykiegészítés és a szabad fegyverhasználat védelmében. Közben a műsorvezetővel szimpatizálók is aktivizálták magukat, és két petíciót is elindítottak az érdekében, az egyik kb. 8400-nál, a másik kicsivel 3000 aláírás alatt jár. A petíciók aláírásához és benyújtásához egyébiránt nem szükséges amerikai állampolgárnak lenni, elég hozzá egy létező emailcím.
Az kétségtelen, hogy Obamának véres vitákra kell felkészülnie, és a fegyverkorlátozás kérdése még hosszú hetekig izgalomban tartja majd a közvéleményt. Azonban, ha sikerül is a demokratáknak keresztülverni a támadó fegyverek betiltására vonatkozó törvénytervezetüket, kérdéses, hogy mindez javítani tudja–e érdemben a gyilkossági statisztikákat. Afelől az elnöknek sincsenek illúziói, hogy egy új, az eddigieknél szigorúbb fegyvertörvény nem fogja a társadalomból eliminálni a gonoszt, azonban úgy véli, megbocsáthatatlan bűn lenne, ha ezek után nem tennének semmit. Mindezzel a társadalom józanabb része vélhetően egyet is ért, azonban azzal a ténnyel is szembe kell nézni, hogy Amerikában az Igazságügy Minisztérium, valamint a BTF adatai szerint kb. 270 millió legálisan birtokolt lőfegyver van a háztartásokban, amelyeknek tekintélyes része félautomata támadó fegyver, amilyen a Bushmaster 223 is. Átlagosan minden egyes lakosra 0,89 darab lőfegyver jut, ezzel az amerikai társadalom a világ legerősebben felfegyverzett társadalma, torony magasan vezetve ezzel a második helyezet Jemen előtt, ahol lényegében még törzsi viszonyok uralkodnak, és még hírből sem ismerik sem az alkotmányosságot, sem a polgári demokráciát. Számos államban azonban nem kötelező bejelenteni a fegyvervásárlást, és van, hogy a vevő szándékosan, vagy feledékenységből nem teszi meg, így ez az érték jóval magasabb lehet. Amennyiben pedig a Dianne Fenstein féle elképzelés lesz javaslatként beterjesztve, amely, ahogyan azt a szenátor asszony egy interjú során kifejtette, nem rendelkezne visszamenőleges hatállyal, a korábban megvásárolt veszélyes fegyverek továbbra is tulajdonosaik birtokában maradnának. Az amerikai közvélemény túlnyomó többsége valószínűleg semmilyen visszamenőleges hatályú törvénykezést nem tartana elképzelhetőnek, az ország demokratikus kultúrája ezt egész egyszerűen kizárja. Nem mintha nem lett volna erre példa a demokratikus világban, adott esetben épp a fegyverek vonatkozásában. 1996-ban amikor az ausztráliai Port Arthurban egy zavart elmeállapotú fiatalember 35 ember halálát okozta egy fél automata fegyverrel, az ausztrál kormány visszamenőleges hatállyal tiltotta meg az efféle szerkezetek használatát. A törvény következményeként mintegy 650 ezer lőfegyvert vontak ki a forgalomból, a fegyverek bezúzására, valamint a tulajdonosok kárpótlására egy bizottságot állítottak fel. Csodával határos módon az országban azóta sem történt a port arthurihoz hasonló szélsőséges bűncselekmény, ami feltehetően nem független ennek a törvénynek az életbe lépésétől.
Máskülönben nyilvánvalóan nem a fegyverekhez, hanem a lőszerekhez való hozzáférést kell mindenek előtt megakadályozni, de ha valaki pszichopata, és már otthon bespájzolt magának munícióból, azt vélhetően semmi nem fogja megakadályozni, hogy az Adam Lanzáéhoz hasonló ámokfutást rendezzen. Stukkerhez, shotgunhoz, pedig vélhetően ezután is bármelyik átlag amerikai állampolgár hozzájuthat, amivel ha nem is lehet a connecticutihez hasonló vérfürdőt rendezni, de ha elég zakkant vagyok, simán kiirthatom vele a saját családomat, vagy a szomszédomét. Tekintettel a magyar társadalom mentális higiéniájára, én bizony nagyon kétségbe esnék, ha a saját országomban mindenki szabadon vásárolhatná magának a pisztolyokat, és totál nem nyugtatna meg, ha valaki azzal érvelne, hogy kritkus helyzetekben akár még életmentő is lehet, ha van egy lőfegyverem. Minél kevesebb fegyver mozog ugyanis a civil társadalomban, annál kisebb eséllyel alakulnak ki efféle kritikus helyzetek. Ami pedig Amerikát illeti, sajnos egyelőre valóban kevés esély van olyan törvény meghozatalára, ami radikálisan csökkenteni tudná a fegyveres erőszakot, ugyanakkor egyet kell értenem az elnök azon érvelésével, valóban elfogadhatatlan volna morálisan, ha nem történne ez ügyben semmi. A drog - és bandaháborúkat, meg a különféle leszámolósdikat ez a törvény nyilván nem fogja érinteni, a fekete piacon ezután is adni-venni fogják majd a fegyvereket, abban azonban biztosak lehetünk, aligha válik kárára az amerikai társadalomnak, ha a felső középosztály elkényeztetett, zavaros identitású gyermekei nehezebben jutnak hozzá a félautomata fegyverekhez. Az NRA érvelése pedig végképp érthetetlen, ha az iskolák fegyveres őrséggel való ellátása még a helyzetet alapul véve, mint afféle szükséges rossz, indokolt, sőt talán még elkerülhetetlen is kell, hogy legyen, csak úgy, ahogy a mentális ellátóintézmények szolgáltatásainak színvonaljavítása, az végképp nem fér a fejembe, hogy, miért nem lehetne ezzel párhuzamosan a katonai típusú fegyverek civil használatát betiltani? Alkotmányjogi akadályok állnak ez előtt, vagy inkább üzletiek? Mert a mindenki számára jogos önvédelem biztosításához úgy érzem, nincs szükség félautomata hadifegyverekre, vagy tévedek?
